PHBDÖK

Az aszfaltdzsungel egy 1950-ben bemutatott amerikai film noir és bűnügyi dráma, amelyet John Huston rendezett W. R. Burnett azonos című regénye alapján. A művet a filmtörténet első modern rablófilmeként (heist film) tartják számon, amely alapjaiban határozta meg a bűnügyi műfaj későbbi alakulását.

A cselekmény és a karakterek

A történet középpontjában egy precízen megtervezett, több millió dolláros ékszerrablás áll. A börtönből frissen szabadult zseniális bűnöző, „Doc” Erwin Riedenschneider (Sam Jaffe) kidolgozza a tökéletes akció tervét. A végrehajtáshoz specialistákat gyűjt maga köré: a nincstelen, kemény fizikai erőt képviselő Dix Handley-t (Sterling Hayden), egy széffeltörőt (Anthony Caruso) és egy sofőrt (James Whitmore). A vállalkozást a dörzsölt, de anyagi csődben lévő ügyvéd, Alonzo Emmerich (Louis Calhern) finanszírozza.

A rablást professzionálisan végrehajtják, ám a félresikerült részletek, a megjósolhatatlan véletlenek és a szereplők egyéni gyengeségei miatt a terv lassan darabjaira hullik. A film egyik emlékezetes mellékszerepében a pályája elején járó Marilyn Monroe látható Emmerich fiatal szeretőjeként, Angela Phinlay szerepében.

Fő témák és üzenet

• A rablófilm archetípusa: Huston elsőként ábrázolta a bűnelkövetést hideg, szervezett munkaként, ahol a részletes előkészítés ellenére az emberi tényező hozza el a bukást.
• A végzet és az egyéni gyengeség: A szereplők mindegyikének megvan a maga végzetes hibája – a szerencsejáték-függőség, a vágyakozás vagy a mohóság –, ami megakadályozza őket a menekülésben.
• A korrupció hálója: A cselekmény nem választja élesen ketté a társadalmat jókra és rosszakra; a tiszteletreméltó ügyvéd éppolyan korrupt, mint az utcai bűnözők.

Megvalósítás és filmtörténeti jelentőség

John Huston rendezése szakított a korabeli stúdiófilmek szépítgető szemléletével: a városi környezet sötét, nyomasztó és kiábrándító. Harold Rosson operatőri munkája a klasszikus noir fény-árnyék játékaival erősíti a feszültséget. A szereplőgárda játék hiteles; Sam Jaffe Oscar-jelölést kapott a megfontolt Doc megformálásáért, Sterling Hayden pedig meggyőzően hozza a tragikus sorsú kisember figuráját.

Fogadtatás és örökség

A film négy Oscar-jelölést gyűjtött be (köztük a legjobb rendező és a legjobb forgatókönyv kategóriájában). Az aszfaltdzsungel műfajteremtő hivatkozási alappá vált, amely közvetlenül inspirálta az olyan későbbi klasszikusokat, mint a Rififi a férfiak között, az Ocean’s Eleven vagy Quentin Tarantino Kutyaszorítóban című alkotása.